Kiskunhalas ismertető, turisztikai információk Kiskunhalasról, kiskunhalasi képek, galéria | Kiskunhalas.ÚtiSúgó.hu


Kiskunhalas

ismertető, Kiskunhalasi képek, galéria



Indián nyár utószezoni akciókkal

Szállás, napfény, vízpart nyár végén olcsóbban!

Országos Csokoládé Fesztivál Szerencs

Hamarosan kilencedik alkalommal nyitja meg kapuit a szerencsi csokoládé fesztivál.

Állatkertek Éjszakája

Az eseményre augusztus 26-án, pénteken kerül sor a budakeszi, budapesti, debreceni, győri, jászberényi, kecskeméti, miskolci, pécsi, poroszlói, szegedi és a veszprémi állat-bemutatóhelyek részvételével.

Tihanyi Garda Fesztivál

A fesztiválon régi halászok elbeszélései alapján felelevenítik hogyan halászták ezt a különleges halat, amit most meg is lehet kóstolni!
1 2 3 4
 

Kiskunhalas

Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város lakossága 29 ezer fő. Kiskunhalas közlekedési csomópont, a jugoszláv határ előtti utolsó város. Itt halad keresztül a tompai határátkelőhelyhez vezető 53-as főútvonal és a Budapest – Kelebia nemzetközi vasúti fővonal.


Mint azt a város neve is mutatja, Kiskunhalas, halastó mellé települt. A hajdani mocsárvilág maradványát a "Fejeték" láprétje őrzi, melyen védett növények sokasága látható. A város kulturális életét évszázadokon keresztül befolyásolta az a tény, hogy a Szilády Áron Gimnázium elődje a debreceni Református Kollégiumhoz tartozott.

Jelentős a halasi, vagy a várossal régóta kapcsolatot tartó professzionalista és amatőr művészek munkássága, akik a legkülönfélébb művészeti ágakban gazdagítják a város, több esetben az ország kulturális életét.

Kiskunhalas világhírű ékessége a halasi csipke 2002-ben ünnepelte 100 éves fennállását, s a sok vihar, hányattatás ellenére azon kevés csipkeműhely közé tartozik, amely a mai napig működik.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Induljunk városnéző sétánkra az 53-as út és az állomástól a központig húzódó Kossuth utca kereszteződésétől. Elsőként városunk legnevezetesebb látnivalóját, a Csipkeházat ejtjük útba (Kossuth u. 37/a) melynek főbejárata az 53-as út és a Kossuth u. kereszteződésénél van.

A bejáratánál a Csipkevarrók c. szobor fogad, amely Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja (Mózer Ilona és Barth Károly műve, 1994.). A gondozott park végén álló Csipkeházat 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként, s hogy őrizzék a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyományait.

A Csipkeház hátsó bejáratától a Vasút utcán rövid sétával jutunk a Szövetség térre, a százezer kötetes Városi Könyvtárhoz (1969.). Ha visszasétálunk a Kossuth utcán a vasútállomás felé, a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola épületében (39. szám) vadászati trófea-gyűjteményt tekinthetünk meg tanítási napokon.

Néhány háztömbbel arrébb (tábla jelzi) találjuk a Csillagászati Obszervatóriumot. (Kossuth u. 43.) A vasútállomás északi részével szemben található régi református temető és sírkőkert. A műemlék temető egyes részeit a Nemzeti Panteon részévé nyilvánították.

A Kossuth utcán a városközpont felé kanyarodva elsőként a Bercsényi utca betorkollásánál álló Búsuló kuruc szobrát, Damkó József 1904-ben felavatott alkotását láthatjuk. Tovább haladva balról érjük el az Általános Művelődési Központ és Sportcsarnok (ÁMK) épületét, amely a Boróka Civilházat öleli körül.

Ezután a Szilády Áron Református Gimnázium (Kossuth u. 14.) neoreneszánsz épülete következik. 1982-ben épült Kauser József tervei szerint. A szemközt nyíló sárga macskaköves (Árpád) utcán a Szentháromság térre tehetünk kitérőt, ahol a Szent Péter-Pál templom 1770 körül késő barokk stílusban emelt, 1937-1940 között bővített épülete áll.

A Szent Imre utcán folytatva sétánkat, a Petőfi utca 1. sz. alatti Zsinagógához érkezünk. A Zsinagógától a Köztársaság utca bal oldalán álló Szűts József Általános Iskola műemlék épületéhez érkezünk. A Köztársaság u. 2. sz. épületében kapott helyet a Thorma János Múzeum. A múzeummal átellenben hatalmas épülettömb vonja magára tekintetünket. A Városháza Halas legjellegzetesebb városképi eleme, műemlék. A városháza keleti oldalán elterülő Bethlen Gábor tér a város központja.

A rövidke Bokányi Dezső u. (sétáló utca) több látnivalót is tartogat. Itt található a Közösségek Háza (8. sz.), illetve a Gyűjtemények Háza. A kereskedelmi bank falán elhelyezett emléktáblán az aradi vértanuk bronzplasztikáit találjuk.

A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom. 1813-1823 között épült klasszicizáló késő barokk stílusban, Schwörtz János és Frigyes tervei alapján. A parókia (Hősök tere 2.) 1777-ben épült, tornácos udvari homlokzattal, klasszicista kerítéskapuja 1850 körül készült.

A közeli Bajcsy-Zsilinszky u. 5. sz. alatti, 1840 körül épült, klasszicista stílusú, műemlékké nyilvánított Végh-kúriában Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása kapott helyet.

A Végh-kúriától érdemes átsétálni a néhány háznyira nyíló Hold utca és Marx tér találkozásánál álló műemlék parasztházhoz. A Marx tér 1. sz. alatti nádfedeles, szabadkéményes házikó néprajzi anyagot rejt, a Városvédő Egyesület székhelye.

Bajcsy-Zsilinszky utcán végigsétálva az 1934-ben épült Felsővárosi római katolikus templomnak helyet adó Szabadság térre, majd az északi oldalról nyíló Kölcsey utcán a Sáfrik-szélmalomhoz tehetünk kicsit hosszabb kitérőt.

Tehetünk egy sétát a Sós-tó felé is. A parkerdő bejáratánál található turulsólymos oszlop, egy Árpád-kori temető emlékjele. A várossal való első ismerkedést a tóval szembeni, klasszicista stílusú műemlékkel, a Sóstói csárdával zárjuk.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


A várostól északnyugatra az 53-as úttól balra húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Fejetéki-mocsár természetvédelmi terület (tábla jelzi, szabadon látogatható).

A Nagy-tó lecsapolása után lápos, mocsaras kiszáradó láprét jött létre. Érdemes felkeresni a város északi szélétől 1,5 km-re, az 53-as út jobb oldalán elterülő Sós-tót. Jó horgászhely és kiépített partja mentén a strandolás sem tiltott.

FÜRDŐKULTÚRA


A városházától érhető el a legegyszerűbben a Termálfürdő és Strand (Nagy-Szeder István u. 1.)

Három különböző hőmérsékletű, fedett medencével várja egész évben vendégeit. 48 °C-os, jódos-alkalikus gyógyvizét mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére javasolják.

HUNGARIKUM


A csipkék királynőjének is nevezett halasi csipke 1902-ben indult el hódító útjára. Első megjelenése óta fontos részét képezi a magyar iparművészetnek.

A kiskunhalasi csipkék varrott csipkék. Technikájuk egyedülálló, különlegességük a motívumok erőteljes körvonala.

A halasi csipkék motívumai változatosak. Ezt a csipketechnika lehetőségei és a tervező egyénisége, stílusa együttesen határozzák meg.

A halasi csipkének Budapest, London, Párizs, Berlin, Milánó, Róma, Brüsszel, Washington, St. Louis közönsége, illetve az angol, holland, olasz, japán uralkodó házak és a pápa is elismeréssel adózott már.

GASZTRONÓMIA


A halasi emberek szeretik a hasukat és vendégeiket is jól tartják. Halasi ételspecialitás a savanyúmáj. A helyiek disznóvágás idején készítik. Bár az éttermek állandó kínálatából hiányzik, előzetes egyeztetés alapján vállalkoznak az elkészítésére.

A kunsági borvidékhez tartozó halasi termőtáj borászai a napsütéses órák magas számának, a könnyű homoktalajról visszasugárzott hőnek köszönhetően könnyed, üde, friss gyümölcsös ízekben gazdag szőlőket szüretelhetnek. A mai minőségi borok előállításához termelt fajták a Kékfrankos, a Zöld Veltelini, az Olaszrizling, a Rajnai Rizling, az Ottonel Muskotály és a Zweigelt.

Nevezetesek a halasi pálinkák is. A 0,5 l-es palackba töltött, hét fajtából álló halasi pálinka termékcsalád címkéin halasi csipkék képei láthatók.

Az édességet kedvelők Halas féltucatnyi cukrászdája között válogathatnak. Közülük híres süteményeiről és fagylaltjairól a Székely utcában található Éliás Cukrászda és a Muskátlis Cukrászda a vasútállomás közelében.

ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK


Halas legjelentősebb tradicionális rendezvényei a Halasi Hetek és a Halasi Szüret. A Város Napja (május 6.) helytörténeti kulcsfontosságú eseményéhez, a redemptio (önmegváltás), elfogadása napjához kötődik.

A három rendezvénysorozat méltó keretet ad arra, hogy a város bemutassa kulturális-, szellemi-, gazdasági-, sport és egyéb értékeit.

VÁROSTÖRTÉNET


Halas első írásos említése 1347-ből származik. Hamarosan mezőváros (oppidum) lett a településből. A török megszállás időszakában többször került végveszélybe, 1596-tól évtizedekig lakatlan volt.

A város fennmaradását segítette, hogy szultáni város (hász) kiváltságot kapott. A 16-17. században a kálvini reformációt vallották magukénak az itteniek. Az 1755-ből származó városi pecséten három keresztben egymásra tett halon kiskun vitéz áll. Ezzel létrejött Kiskunhalas ma is használt beszélő címere.

Bár többször megerősítette a jászkun kiváltságokat a nádor és a császár, 1702-ben mégis elzálogosította a bécsi udvar a Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) területét. A jobbágyi sorba süllyesztés hozzájárult, hogy a város lelkesen üdvözölte a Rákóczi szabadságharcot.

A kiváltságok visszaszerzése 1745-ben a redemptio (önmegváltás) révén sikerült. Az önmegváltás egyedülálló eseménye volt a 18. századi Magyarországnak. Halas 1754-ig a Kiskunság központja. A 19. század elején és a reformkorban tovább fejlődött a város, nőtt az iparosok, kereskedők száma.

A 19. század végétől egyre növekszik a szőlő és gyümölcstermesztés jelentősége. 1882-ben megindult a közlekedés Pest és Szabadka felé, s megjelent az első halasi újság is. A 19 – 20. század fordulójától a gazdasági fellendülés és társadalmi modernizáció építkezési hullámot eredményezett. A kevés korábbi barokk és klasszicista épület mellett sorra épültek a modernebb középületek és polgárházak.

A város fejlődését célzó további tervek megvalósítását több évtizedig megakasztotta, lelassította az első világháború kitörése. A gazdasági élet erőteljesebb nekilendülése csak az 1930-as évek második felére jellemző. A második világháború több mint ezer áldozat (zsidó, mártír, hősi halott) életét követelte. A háborút követően politikai felpezsdülés következett be, megtörtént a földosztás.

Bár a járások megszűntével csökkent Kiskunhalas közigazgatási szerepe, megmaradt a térség ellátó központjának. Igazgatási és térségszervező funkciója a kistérségi szerepkör felértékelődésével, napjainkban ismét erősödik.

Települések Kiskunhalas közvetlen közelében

Települések Kiskunhalas környékén




Szállások Kiskunhalason



és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu