Fejetéki-mocsár - Kiskunhalas

látnivalók Kiskunhalason

További ajánlataink

Fejetéki-mocsár - Kiskunhalas

A várostól északnyugatra az 53-as úttól balra húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Fejetéki-mocsár természetvédelmi terület (tábla jelzi, szabadon látogatható).

align=left Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések előtt a XX. sz. közepéig az egész Duna-Tisza közén, így Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. A homokbuckákkal tarkított tájra a meleg, száraz éghajlat következtében szárazságtűrő, homoki növényzet telepedett. A buckaközi részeken azonban a viszonylagosan magas talajvízállásnak köszönhetően állandó volt a vízborítás, mely lehetővé tette a mocsaras, vizenyős területek kialakulását. Az így kialakult tavak és mocsarak vízellátását a talajvíz és a csapadék biztosította.

Az éghajlat szárazodásának és a már említett lecsapolásoknak köszönhetően a talajvízszint jelentősen lesüllyedt és a vízutánpótlás egyre bizonytalanabbá vált.
A korábbi időszak kedvezett a tőzegképződési folyamatoknak, melyek azonban a Dong-éri főcsatorna megépítésével leálltak.

A tőzeges talaj jelenlétére utal a terület növényzeti képe is. A mélyebb részeken viszonylag fajszegény, fűzbokrokkal tarkított mocsári nádasokat találunk, szegélyükben pedig értékes növénytársulások (zsombéksásosok, semlyéksásosok) húzódnak meg. Ezen társulások jellemző faja maga a zsombéksás (Carex elata). Ezek a növények sokszor egy-, másfél méterre is megnőnek jellegzetes oszlopszerű formákat alkotva. Egykor a pásztorok kiszárították és ülőkének használták őket.

align=right A zsombékok közötti semlyékek rejtik a Duna-Tisza köze egyik legritkább növényét, a vidrafüvet (Menyanthes trifoliata). A legmagasabban fekvő területeken már a kiszáradó láprétek jellemző fajai találhatók meg. Ilyenek például a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a vitézkosbor (Orchis militaris), a fehér májvirág (Parnassia palustris), a buglyos szegfű (Dianthus superbus) és a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Sajnos a terület fokozatosan szárad ki és ez együtt jár a védett növényritkaságok eltűnésével is.

A Fejetéki-mocsár a város É-i részén terül el, mintegy 26 hektáron. 1992-ben nyilvánították a mocsarat országosan védett természeti területté.
A terület szabadon látogatható, természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Település ismertető

  • Kiskunhalas

    Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb r...

Szállások Kiskunhalason



és környékén